Nuwɔwɔ
🧵Efia Yesu
Woto “Nya la” dzi wɔ xexea. Yohanes ƒe Nyanyui gblɔ be Nya sia nye Yesu ŋutɔ (Yohanes 1:1-3).
💛Lɔlɔ̃ si meɖea asi le ame ŋu o
Ŋutinya la medze egɔme kple ʋɔnudɔdrɔ̃ o, ke boŋ kple nuwɔwɔ si wokɔ ɖe edzi le lɔlɔ̃ me.
“Nu ka tae Mawu wɔ amewo siwo ate ŋu awɔ nuvɔ̃? Ðe manyo wu be mègawɔ mí kura oa?”
Mawu wɔ xexea kple amewo menye ɖe naneke ƒe hiãhiã ta o, ke boŋ ɖe lɔlɔ̃ si gbã go ta. Be wòawɔ amegbetɔwo amesiwo dona ɖe ka me kple Mawu la eya ŋutɔ nye lɔlɔ̃. Eye nuvɔ̃ gɔ̃ ƒe gegeɖe eme la menɔ Mawu ƒe ɖeɖeɖoɖo godo o (Efesotɔwo 1:4-5). Biblia ƒe nudzɔdzɔ gbãtɔ menye ʋɔnudɔdrɔ̃ o, ke boŋ lɔlɔ̃.
▸ Xlẽ geɖe
Biblia medze egɔme kple xexemenunya ƒe nyahehe o, ke boŋ kple gbeƒãɖeɖe: “Le gɔmedzedzea me, Mawu…” Xexea menye dzɔdzɔ tatra aɖe ƒe nu o, ke boŋ Mawu ŋutɔ ƒe dɔwɔwɔ.
- Mawu ƒe nɔnɔme · Le nuwɔwɔwo katã dome la, amegbetɔ koe wowɔ be wòaɖi Mawu — be wòanya eya, eye wòakpɔ xexea dzi.
- Gbɔɖeme · Ŋkeke adrelia ƒe gbɔɖeme fia be nu sia nu wu enu eye ŋutifafa (shalom) le edzi: “enyo.”
- Eden · Xexea hafi wòagbã, afi si Mawu kple amegbetɔ zɔna le ɖekae.
Anyidzedzea
🧵Efia Yesu
Nyanyui la ƒe ŋugbedodo gbãtɔ, si wona le anyidzedzea megbe tututu: “nyɔnu la ƒe dzidzimevi” agbã da la ƒe ta — eye eya nye Yesu (Mose I 3:15; Romatɔwo 16:20; Galatiatɔwo 4:4).
💛Lɔlɔ̃ si meɖea asi le ame ŋu o
Esi amewo wɔ nuvɔ̃ ko la, Mawu do ɖeɖe ƒe ŋugbe le afi ma tututu.
“Atikutsetse ɖeka ɖuɖu ko ta woanya ame ɖa eye woana ku — ɖe Mawu mesesẽ akpa oa?”
Nyanya tso Eden la nye ʋɔnudɔdrɔ̃ kple nublanuikpɔkpɔ siaa. Be ame naɖu agbeti la ƒe tsetse ahanɔ agbe tegbee le nɔnɔme gbãgbã ma me, si me wòtso ɖa le Mawu gbɔ la, anye be wòaɖo gaxɔ me le fukpekpe me tegbee (Mose I 3:22). Be woɖe mɔ na ku la ʋu mɔ na tɔtrɔgbɔ, eye le afi ma tututu la, Mawu do ŋugbe na Ðela aɖe (Mose I 3:15). Lɔlɔ̃ nɔ ʋɔnudɔdrɔ̃ la me xoxo.
▸ Xlẽ geɖe
To “Mawu nɔnɔ” didi ƒe tomaɖomaɖo me la, nuvɔ̃ ge ɖe xexea me. Emetsonua menye se gbãgbã ɖeɖe ko o, ke boŋ ƒomedodo gbãgbã.
- Ka tsotso · le Mawu (beɖoɖo), le ame nɔewo (fɔbubu), kple le dzɔdzɔme (ŋuwo kple agbagbadzedze) gbɔ.
- Ku · nuxlɔ̃ame si nye “àku godoo” va zu nyateƒe.
- Mose I 3:15 · gake le ʋɔnudɔdrɔ̃ titina la, ɖeɖe ƒe ŋugbedodo va gbã. Nunyalawo yɔnɛ be protoevangelium (nyanyui gbãtɔ).
Fofowo
🧵Efia Yesu
Ŋugbedodo be “dukɔwo katã axɔ yayra” va eme le Yesu, Abraham ƒe dzidzimevi la me (Galatiatɔwo 3:16).
💛Lɔlɔ̃ si meɖea asi le ame ŋu o
Mawu va ame si medze o gbɔ gbã, yɔe kple eƒe ŋkɔ, eye wòwɔe wòzu yayra ƒe mɔ.
“Wotia Abraham elabe eƒe xɔse lolo — ɖe Biblia me ŋutsuwo katã menye agbenyuinɔnɔ ƒe kalẽtɔwo oa?”
Abraham da alakpa eye wòke ɖi; Yakob nye ameflula. Mawu meyɔ ame “dzedziwo” o, ke boŋ ame gbɔdzɔgbɔdzɔwo, to amenuveve me. Susu lae menye woƒe nyuinyenye o, ke boŋ Mawu ƒe lɔlɔ̃ nuteƒewɔla (Mose V 7:7-8).
▸ Xlẽ geɖe
Mawu dze amegbetɔ ƒomea katã ƒe kuxia gbɔ kpɔkpɔ gɔme to ame ɖeka, Abraham, yɔyɔ me. Eƒe dzigbɔɖi nye nubabla (ŋugbedodo) — dukɔ gã, anyigba, kple “yayra na dukɔwo katã.”
- Xɔse · Abraham xɔ ŋugbedodo si womekpɔna o dzi se, eye wobui nɛ be enye dzɔdzɔenyenye (Mose I 15:6).
- Isak kple Yakob · ŋugbedodoa yi edzi; Yakob (Israel) dzi to wuieveawo.
- Yosef · nɔviawo dzrae gake wodoe ɖe ŋgɔ — “Mawu trɔe wòzu nu nyui” (Mose I 50:20).
Gododo kple Gbedzi
🧵Efia Yesu
Ŋutitotoŋkekenyui la — afi si alẽvi ƒe ʋu na be ku trɔ ɖa — efia Yesu, “míaƒe Ŋutitotoŋkekenyui ƒe alẽvi,” si woklã ɖe ati ŋu ɖe mía ta (Korintotɔwo I, 5:7).
💛Lɔlɔ̃ si meɖea asi le ame ŋu o
Ese dukɔ si nye kluviwo ƒe hũɖeɖe eye wòɖi va be yeaɖe wo eya ŋutɔ.
“Ðe se la (Seawo) menye dodokpɔ aɖe si dze be nàto hafi nàkpɔ ɖeɖe oa?”
Mawu ɖe wo hafi tsɔ se la na wo. Se Ewoawo gɔ̃ hã dze egɔme kple ɖeɖe ƒe gbeƒãɖeɖe: “Nyee nye Aƒetɔ, wò Mawu, si kplɔ wò dzoe le Egipte-nyigba dzi” (Mose II 20:2). Se la menye “lée me hafi nàkpɔ ɖeɖe” o, ke boŋ lɔlɔ̃ ƒe mɔfiame tso ale si dukɔ si wòɖe xoxo la anɔ agbe ŋu (Mose V 7:7-9). Amenuveve va gbã ɣesiaɣi; toɖoɖo nye ŋuɖoɖo la.
▸ Xlẽ geɖe
Nubabla Xoxo ƒe ɖeɖe gãtɔ. Israel si nye kluviwo tsã la kpɔ ablɔɖe to Mawu ƒe ŋusẽ me, eye wòzu eƒe dukɔ.
- Ŋutitotoŋkekenyui · aƒe si dzi alẽvi ƒe ʋu le la, ku to eŋu — kpɔɖeŋu na vɔsa siwo katã va emegbe.
- Ƒu Dzẽ la · ɖeɖe le afi si mɔ wu enu ɖo; “tsotso yi go” va zu gɔmedzedze yeye ƒe dzesi.
- Sinai ƒe nubabla · to Seawo me la, wosrɔ̃ ale si woanɔ agbe abe Mawu ƒe dukɔ ene.
- Agbadɔ · kɔkɔeƒe si woate ŋu aʋu, afi si Mawu le eƒe dukɔ dome — “Imanuel” ƒe ŋgɔdoɖa.
- Ƒe 40 · tomaɖomaɖo na dzidzime aɖe tsa tsaglãla, gake Mawu nɔ wo gbɔ kple mana kple lilikpo kple dzosɔti.
Anyigbaxɔxɔ kple Ɖelawo
🧵Efia Yesu
Tso Rut ƒe dzidzime me la, David do, eye tso David ƒe dzidzime me la, Yesu do (Mateo 1). Le tɔtɔ la titina gɔ̃ hã la, Mesia la ƒe ƒometiti yi edzi.
💛Lɔlɔ̃ si meɖea asi le ame ŋu o
Togbɔ be wode wo asi enuenu hã la, ɣesiaɣi si wodo ɣli la, eɖo ɖela ɖe wo eye wòfɔ wo ɖe tsitre.
“Kanaan xɔxɔ nye amewuwu masɔmasɔ — eya ta Nubabla Xoxo ƒe Mawu nye ŋutasẽla vavãtɔ.”
Esia nye nya sesẽ aɖe si womate ŋu akpɔ gbɔ le nyagbɔgblɔ ɖeka me o. Gake Biblia metsɔe fia abe ŋutasesẽ dzodzro ene o, ke boŋ abe ʋɔnudɔdrɔ̃ le ƒe alafa geɖe ƒe dzigbɔɖi ɖe vɔ̃ɖinyenye gãtɔ (ɖevitsɔsasa hã le eme) ŋu megbe ene (Mose I 15:16; Mose V 9:4-5; Mose III 18:24-25). Mawu metsɔa ɖe me le ʋɔnudɔdrɔ̃ gɔ̃ hã me o, eye wòxɔa ame siwo trɔ ɖe eŋu kple dzidzɔ — amedzrowo abe Raxab kple Rut ene gɔ̃ hã (Yosua 6:25; Rut 4:13-17).
▸ Xlẽ geɖe
Le Yosua te la, woge ɖe ŋugbedodonyigba la dzi, gake esi wonɔ anyi vɔ la, woŋlɔ Mawu be kaba. Ɖelawo ƒe Agbalẽ nye nɔnɔme ma ke ƒe tsatsa.
- Tsatsalia si yina anyime · nuvɔ̃ → teteɖeanyi → ɣlidodo → ɖela aɖe ɖe wo → nuvɔ̃ ake. Eyina vɔ̃ɖivɔ̃ɖi ɖaa.
- Ɖelawo · Gideon, Samson, Debora — ɖela siwo nɔ anyi ɣeyiɣi kpui aɖe, kalẽtɔwo gake gbɔdzɔgbɔdzɔ nɔ wo ŋu vevie.
- Rut · nuteƒewɔwɔ ƒe ŋutinya keklẽ aɖe le ɣeyiɣi viviti me; nyɔnu dzra aɖe ge ɖe David (kple Yesu) ƒe dzidzime me.
Fiaɖuƒe Ðekawɔwɔ la
🧵Efia Yesu
“Fiazikpui mavɔ” la va eme le Yesu, David ƒe vi la me — eyae na woyɔnɛ be “David ƒe Vi” (Luka 1:32-33; Mateo 1:1).
💛Lɔlɔ̃ si meɖea asi le ame ŋu o
Mefɔ David si dze anyi gɔ̃ hã ƒu gbe o; eye to eya dzi la, edo Fia mavɔ aɖe ƒe ŋugbe.
“David nye kalẽtɔ si ŋu kpɔtsɔtsɔ aɖeke meli ɖo o — eyae na woyɔe be ‘ame si le Mawu ƒe dzi ŋu.’”
David wɔ ahasi eye wòwu ame gɔ̃ hã. “Ame si le Mawu ƒe dzi ŋu” mefia ame si ŋu kpɔtsɔtsɔ aɖeke meli ɖo o, ke boŋ ame si meɣla eƒe nuvɔ̃ o — ame si trɔ dzime nyuie eye wòtrɔ gbɔ na Mawu enuenu (Psalmo 51). Mawu ƒe lɔlɔ̃ metsɔa ame siwo dze anyi sesĩe gɔ̃ hã ƒua gbe o.
▸ Xlẽ geɖe
Israel ƒe kɔkɔƒe la, fia etɔ̃ ɖu fia ɖe edzi.
- Saul · fia si dukɔ la bia; gɔmedzedze nyui si tomaɖomaɖo gblẽ.
- David · “ame si le Mawu ƒe dzi ŋu.” Eɖu Goliat dzi, eye wòwɔ Yerusalem fiadu. Ewɔ nuvɔ̃ gã (Batseba) gake etrɔ dzime tso eƒe dzi me (Psalmo 51).
- David ƒe nubabla (Samuel II 7) · Mawu do ŋugbe be yeaɖo David ƒe fiaƒome anyi tegbee — Mesia ƒe mɔkpɔkpɔ ƒe ke vevitɔ.
- Salomo · le nunya kple kesinɔnu ƒe kɔkɔƒe la, etu gbedoxɔ la, gake le eƒe agbe ƒe nuwuwu la, etrɔ ɖe trɔ̃wo ŋu.
Fiaɖuƒe Mama la
🧵Efia Yesu
Le ɣeyiɣi sia me la, nyagblɔɖilawo gblɔ Mesia si gbɔna la ŋu nya kɔtɛe ɖe edzi (Yesaya 9:6; Yesaya 53).
💛Lɔlɔ̃ si meɖea asi le ame ŋu o
Eɖo nyagblɔɖilawo ɖe dukɔ si trɔ megbe dee la enuenu, hele kuku ɖem be, “Meɖe kuku, trɔ gbɔ.”
“Nyagblɔɖilawo nye bokɔnɔwo siwo gblɔa etsɔme ŋu nya / Nubabla Xoxo ƒe Mawu nye dɔmedzoe ko.”
Nyagblɔɖila ƒe dzi mele “etsɔme gbɔgblɔ” me o, ke boŋ Mawu ƒe kukuɖeɖe vevi: “Meɖe kuku, trɔ gbɔ.” Ʋɔnudɔdrɔ̃ ƒe nuxlɔ̃ame gɔ̃ hã medi be yeagblẽ ame o, ke boŋ be wòatrɔ ame gbɔ ahaɖee — “nyemekpɔa dzidzɔ le ame vɔ̃ɖi ƒe ku ŋu o” (Hesekiel 33:11).
▸ Xlẽ geɖe
Le Salomo ƒe vi ƒe ŋkekewo me la, dukɔ la ma: anyiehe fiaɖuƒe Israel (to ewo, fiadu Samaria) kple dziehe fiaɖuƒe Yuda (to eve, fiadu Yerusalem).
- Israel (anyiehe) · fia ɖe sia ɖe subɔ trɔ̃wo; edze le Asiria ƒe asi me le ƒe 722 D.Y.
- Yuda (dziehe) · David ƒe dzidzime yi edzi, kple fia nyui ʋɛ aɖewo abe Hezekia kple Yosia ene, gake le blibo me la, edze.
- Nyagblɔɖilawo · Eliya, Amos, Yesaya, Yeremya do ɣli be “mitrɔ gbɔ!” Mesia ƒe nyagblɔɖi de kɔkɔƒe gãtɔ le afi sia (Yesaya 53 ƒe “fukpela dɔla”).
Aboyomenɔnɔ la
🧵Efia Yesu
Le mɔkpɔkpɔbubu ƒe gogloƒe ke la, Yeremya do “nubabla yeye” ƒe ŋugbe (Yeremya 31:31) — nubabla si Yesu tre nu ɖo le Fiẽnuɖuɖu Mamlɛtɔ la me.
💛Lɔlɔ̃ si meɖea asi le ame ŋu o
Eɖi va se ɖe aboyo ƒe anyigba si me viviti nɔ wu la gɔ̃ hã kpli wo, eye wòdo ɖoɖoɖi ƒe ŋugbe.
“Aboyomenɔnɔ la ɖo kpe edzi be Mawu gblẽ Israel ɖi keŋkeŋ.”
Aboyomenɔnɔ la menye ɖigbɔgblẽ o, ke boŋ hehe kple kɔ ɖe vi lɔlɔ̃a ŋu (Hebritɔwo 12:6). Mawu medzo o; enɔ Daniel gbɔ le aboyo la ƒe titina eye wòdo ŋugbe be, “Menya ɖoɖo si mewɔ ɖe mia ŋu. Nunyoname ƒe ɖoɖoe, ke menye vɔ̃ o, mɔkpɔkpɔ li na mi le etsɔ me” (Yeremya 29:11).
▸ Xlẽ geɖe
Nuxlɔ̃ameawo va eme. Gbedoxɔ la bi eye wokplɔ dukɔ la yi Babilon — anyigba, fia, kple gbedoxɔ la bubu: nu si nye gbɔdzɔƒe wu.
- Dzedze eve · Israel (Asiria, 722 D.Y.) kple Yuda (Babilon, 586 D.Y.).
- Daniel · xɔse ƒe kpɔɖeŋu le trɔ̃subɔla ƒe fiasã me gɔ̃ hã (dzatawo ƒe do); ekpɔ “fiaɖuƒe mavɔ” si gbɔna la ƒe ŋutega.
- Mɔkpɔkpɔ ƒe dzosi · Hesekiel ƒe ŋutega tso ƒu ƒuƒuwo si gava le agbe (Hesekiel 37) kple Yeremya ƒe “nubabla yeye” fia etsɔme le viviti me.
Tɔtrɔgbɔ la
🧵Efia Yesu
Maleaxi, Nubabla Xoxo ƒe agbalẽ mamlɛtɔ, wu nu kple dɔla aɖe ŋugbe si adzra Mesia ƒe mɔ ɖo gbɔgblɔ: “Mele nye dɔla dɔ ge ɖa” (Maleaxi 3:1).
💛Lɔlɔ̃ si meɖea asi le ame ŋu o
Dukɔ si dze anyi enuenu gɔ̃ hã la, mexɔ eƒe ŋugbedodo le wo si o.
▸ Xlẽ geɖe
To Persia-fia Sirus ƒe sededea me (538 D.Y.) la, tɔtrɔgbɔ la dze egɔme. Le ʋuʋu etɔ̃ me la, wotrɔ gbɔ eye wogbugbɔ tu nu siwo gbã.
- Zerubabel · gbugbɔ tu gbedoxɔ la (wowu enu le 516 D.Y.).
- Ezra · gbugbɔ fia Nya la eye wògbɔ agbe na xɔse la.
- Nexemya · gbugbɔ tu Yerusalem gliawo le ŋkeke 52 me.
- Ester · ɖe Yudatɔ siwo le Persia tso tsɔtsrɔ̃ me — “ɖe ɣeyiɣi sia tɔgbi ŋuti.”
- Didi si gakpɔtɔ · gbedoxɔ la le tsitre, gake fia abe David ene meli o. Dukɔ la le Mesia lalam.
Ƒe Ðoɖoeziwo la
🧵Efia Yesu
“Dzraɖoɖo” sia katã nye Mawu ƒe dɔwɔwɔ ale be Yesu nava le “ɣeyiɣi si de” pɛpɛpɛ.
💛Lɔlɔ̃ si meɖea asi le ame ŋu o
Le ɖoɖoezizi ƒe ƒe 400 me gɔ̃ hã la, le bebeme la, enɔ ɖeɖe ƒe mɔ dzram ɖo.
“Esi nya aɖeke menɔ anyi o ƒe 400 sɔŋ ta la, Mawu dzo alo wònɔ gbɔɖem.”
Ðoɖoezizi menye manɔmanɔ o. Meƒo nu ko o, le ɣeyiɣi ma katã me la, enɔ fiaɖuƒewo, gbegbɔgblɔwo, kple mɔwo ʋãm be wòadzra ɖeɖe ƒe teƒe ɖo. Le ɣeyiɣi si me ɖoɖoezizi nɔ anyi wu la, Mawu nɔ dɔ wɔm sesĩe wu, le lɔlɔ̃ me (Galatiatɔwo 4:4).
▸ Xlẽ geɖe
Tso Maleaxi va se ɖe Nubabla Yeye la, anɔ ƒe 400 va yi mawunya yeye aɖeke manɔmanɔ me. Gake le ŋutinya megbe la, Mawu nɔ mɔ dzram ɖo na nyanyui la.
- Fiaɖuƒewo trɔ asi · Persia → Hela (Aleksandro, 333 D.Y.) → Ptolemeotɔwo kple Seleukotɔwo → Makabeotɔwo ƒe aglãdzedze (167 D.Y.) → Roma (63 D.Y.).
- Helagbe · Aleksandro ƒe anyigbaxɔxɔ na Helagbe va zu gbe si amewo katã doa; wogɔlɔ̃ Nubabla Xoxo ɖe Helagbe me (Septuaginta), eye esia ʋu mɔ be nyanyui la nakeke ta kaba.
- Roma ƒe mɔwo kple ŋutifafa · mɔ nyuiwo kple “Roma ƒe ŋutifafa” va zu mɔ na dɔgbedeasi la.
- Ƒuƒoƒewo kple hatsotsowo · ƒuƒoƒe ƒe nufiafia ɖo to; Farisitɔwo kple Zadukitɔwo do; eye Mesia didi tsi.
Yesu ƒe Vava
🧵Efia Yesu
Nyɔnu la ƒe dzidzimevi (nudzɔdzɔ 2), Abraham ƒe yayra (3), Ŋutitotoŋkekenyui ƒe alẽvi (4), David ƒe fia mavɔ (6), nubabla yeye (8) — wo katã va eme le ame ɖeka, Yesu me: míaƒe Nyagblɔɖila, Nunɔla, kple Fia vavãtɔ.
💛Lɔlɔ̃ si meɖea asi le ame ŋu o
Esi míeganye nuvɔ̃wɔlawo la, eɖo Via ɖa be wòatsɔ eya ŋutɔ ƒe agbe aɖi anyi.
“Yesu nye agbenyuifiala nyui ɖeka pɛ ko / ati la nye dziɖuɖumadzedze ƒe nublanuinya.”
Yesu gblɔ be yenye Mawu ŋutɔ (Yohanes 8:58), eye ati la menye dzɔdzɔ tatra alo dziɖuɖumadzedze o, ke boŋ lɔlɔ̃ si woɖo ɖi. Womehee yi afi ma sesẽtɔe o; etsɔ eya ŋutɔ ƒe agbe ɖi anyi (Yohanes 10:18). “Lɔlɔ̃ deto meli wu be ame natsɔ eƒe agbe ake ɖe xɔlɔ̃a ta o” (Yohanes 15:13).
▸ Xlẽ geɖe
Ðoɖoezizia gbã; ame si ŋugbe wodo la va. Nyanyui eneawo ɖi ɖase tso Yesu ƒe agbe, ku, kple tsitretsitsi ŋu tso mo ene me.
- Ŋutilãdoname · Mawu zu amegbetɔ (Imanuel, “Mawu li kpli mí”), le Betlehem ƒe ɖokuibɔbɔ me.
- Subɔsubɔdɔ · efia Mawu ƒe fiaɖuƒe, eda dɔnɔwo gbɔ, eye wòyɔ nuvɔ̃wɔlawo. “Ame si kpɔm la, ekpɔ Fofo la.”
- Ati la · exe nuvɔ̃ kple ku si anyidzedzea (nudzɔdzɔ 2) he vɛ la ƒe fe. Ŋutitotoŋkekenyui ƒe alẽvi vavãtɔ.
- Tsitretsitsi · esi wògbɔ agbe le ŋkeke etɔ̃lia gbe la, egbã nuvɔ̃, ku, kple Satan ƒe ŋusẽ — le ati la ŋu xoxo gɔ̃ hã wò “xɔ ŋusẽ le gbɔgbɔmeŋusẽwo … si, do ŋukpe wo” (Kolosetɔwo 2:15).
Eya ta Yesue nye míaƒe Nyagblɔɖila vavãtɔ (efiaa mɔ si yi Mawu gbɔ), míaƒe Nunɔla vavãtɔ (etsɔ eya ŋutɔ ƒe ŋutilã le avuléle wɔm ɖe nuvɔ̃ ŋu), kple míaƒe Fia vavãtɔ (eɖu nuvɔ̃, ku, kple Satan dzi, eye wòɖu fia tegbee).
Hame la Dze Egɔme
🧵Efia Yesu
Ŋutinya sia gakpɔtɔ le edzi yim. Biblia wu nu kple ŋugbedodo be Yesu agatrɔ ava eye wòawɔ nuwo katã yeyee (Nyaɖeɖefia 21).
💛Lɔlɔ̃ si meɖea asi le ame ŋu o
Lɔlɔ̃ si míexɔ la, fifia eɖoe ɖa be wòakɔ ayi xexea katã me.
“Hame la nye amedzɔdzɔewo ƒe habɔbɔ, alo xɔ aɖe ko.”
Hame la menye “amekɔkɔe deblibowo” ƒe hadede o, ke boŋ nuvɔ̃wɔla siwo wotsɔ ke tɔ. Apostolo Paulo gɔ̃ hã yɔ eɖokui be “nuvɔ̃wɔla vɔ̃ɖitɔ wu ame sia ame” (Timoteo I 1:15). Hame gbãtɔ la hã ʋli nya eye wòkli nu (Apostoloawo 6:1; Korintotɔwo I, 1:11). Menye teƒe si woaƒo adegbe le o, ke boŋ amesiwo le lɔlɔ̃ si woxɔ la tsɔm yina ŋgɔ (Yohanes 13:34-35).
▸ Xlẽ geɖe
Le Yesu ƒe ɖoɖomedzi megbe la, Gbɔgbɔ si ŋugbe wodo la va le Pentekoste eye hame la dzɔ. Nyanyui la keke ta vevie.
- Pentekoste · Gbɔgbɔ la trɔ nusrɔ̃la vɔvɔ̃tɔwo wozu ɖasefo dzideƒotɔwo.
- Petro · gblɔ nyanyui la na Yudatɔwo le Yerusalem.
- Paulo · tso yometila zu apostolo, ɖo hamewo anyi le ame siwo menye Yudatɔwo o ƒe xexea me eye wòŋlɔ agbalẽawo.
- Va se ɖe anyigba ƒe seƒewo · Yerusalem → Yudea → Samaria → Roma. Ŋugbedodo si wowɔ na Abraham tso “dukɔwo katã” ŋu va eme.
- Kpakple míawo · ŋutinya la mewu nu o; eyina ŋgɔ ɖe Yesu ƒe vavava kple dziƒo yeye kple anyigba yeye gbɔ.
Gbugbɔɖoɖoanyi
🧵Efia Yesu
Nuwɔwɔ gbãtɔ ƒe Eden la gava eme mlɔeba abe “Yerusalem Yeye” ene. Mawu nɔ eƒe dukɔ dome tegbee — Imanuel ƒe blibodede (Nyaɖeɖefia 21:3; Mateo 1:23).
💛Lɔlɔ̃ si meɖea asi le ame ŋu o
Mlɔeba la, atutu aɖatsi ɖe sia ɖe ɖa eye wòagagbugbɔ nuwo katã aɖo te le lɔlɔ̃ me.
▸ Xlẽ geɖe
Biblia mewu nu kple hame ƒe ɣeyiɣia o. Eƒe agbalẽ mamlɛtɔ, Nyaɖeɖefia, fia Yesu si gatrɔ ava be yeawu nuwo katã nu.
- Vavava evelia · fia si ŋugbe wodo la gatrɔ ava le ŋutikɔkɔe me.
- Dziɖuɖu mamlɛtɔ · woɖu Satan kple ku dzi tegbee, eye Kristo ɖu fia abe fiawo ƒe Fia ene (Korintotɔwo I, 15:25-26; Nyaɖeɖefia 20:10).
- Ʋɔnudɔdrɔ̃ kple tsitretsitsi · woɖɔ nu gbegblẽ ɖe sia ɖe ɖo, eye ame kukuwo gbɔna agbe.
- Dziƒo yeye kple anyigba yeye · nuvɔ̃, ku, aɖatsi, kple vevesese nu va yi tegbee (Nyaɖeɖefia 21:4).
- Eden si wogagbugbɔ ɖo anyi · le “Yerusalem Yeye” si nyo wu gɔmedzedzea me la, Mawu nɔ eƒe dukɔ dome tegbee — afi si Biblia bliboa le mɔ zɔm ɖo.
Eya ta fifia nye ɣeyiɣi si nye “xoxo, gake mehaɖe o”: le Yesu me la, ɖeɖe la xoxo wu enu, gake woagakpɔtɔ le eƒe blibodede lalam.